A felnőttek mellett egyre több az asztmás gyermek is, becslések szerint Magyarországon több mint negyvenezer gyermek szenved ebben a légúti megbetegedésben. A felnőttek közül kétszázötvenezer beteget tartanak nyilván, de a valós szám a négyszázezret is elérheti.

Míg 1980-ban három-négyezer új beteget regisztráltak, addig 2000-ben mintegy tizenhatezret, 2009-ben pedig tizenhét-tizennyolc ezret.

Az asztmára lehet gyanakodni, ha légszomj jelentkezik, mellkasi szorítást érez a beteg vagy éjszaka köhög. Az asztmának két típusa van, az egyik három-ötéves gyerekeknél jelentkezik, a másik később, esetleg csak felnőtt korban. A kisgyereknél gyakran vírusfertőzéssel indul a betegség, de ha korán sikerül azonosítani, és megfelelő terápiával kezelik, általában öt-hét éves korra elmúlik. A később jelentkező asztma gyakran allergiával indul.

A betegség kialakulásáért nem egyetlen gén a felelős, hanem több gén együttes megjelenése. Nem az asztma, hanem az arra való hajlam öröklődik, melyre olyan környezeti tényezők lehetnek hatással, mint a vírus- vagy baktériumfertőzések, a gyógyszerek, a mozgás mennyisége vagy a táplálkozás.

A terhes nő dohányzása esetén pedig nemcsak születendő gyermekének esélye nő meg az asztmára, hanem az unokájáé is. Az asztmára való haljam és az asztmás roham kialakulásában nagyon fontos szerepet játszanak a lelki tényezők is, a stressz és annak oldása. A betegség azonban visszafordítható, nemcsak gyógyszeres kezeléssel, pl. környezeti hatások és az életmód megváltoztatásával csökkenteni lehet az asztmára való hajlamot.